Tetoválás menete!


 

A bőrfelület és a stencil elő/készítése

Mossunk alaposan kezet

Gumikesztyűt húzunk és eldobható borotvával a tetoválni kívánt területet szőrtelenítsük

Majd a szőrtelenített területet fertőtlenítő folyadékkal mossuk átt

A gumikesztyűt dobjuk el

A kiválasztott mintát vigyük be egy rajzprogramba

A képet invertáljuk, azaz fordítsuk meg. Azért kell megfordítani, hogy mikor a stencilt készítjük és felvisszük a bőrre, az eredeti irányt kapjuk...

A kinyomtatott ábrát helyezzük rá a bőrindigóra

Rajzoljuk át a körvonalakat

A bőrt kenjük be indigóolajjal, tegyük rá a papírt és alaposan nyomkodjuk meg, majd szedjük le a stencilt és hagyjuk száradni 5-10 percet.

               Kontúr, satír, színezés

A tetoválás menetének 3 fő eleme a kontúr, a satír és a színezés. Mindhárom mód technikailag és kivételezés szerint eltér egymástól. Mindhárom esetben más tűcsoportokat használunk és más csőröket illetve a tápegységen is állítanunk kell. Vegyük elsősorban a kontúrt.

Kontúr:

Ezeket az eszközöket használjuk kontúrozás során, és tápegységünket ideális 7,5-12V-on használni.
Ajánlatos 2 db gumival lefogatni a tűnket.
Tulajdonképpen ez az alapja a tetoválásunknak, ebből indulunk ki, a körvonalakból. Most nézzünk egy mintát.

mintakörvonal

Figyeljünk oda, hogy a tűt egyenletesen vigyük bele a bőrbe!
Természetesen vendég által kívánt minták lehetnek nagyobbak, ilyenkor nagyobb kontúrtűket és ahhoz való csőröket használunk.

Satír:

Ez már procedúrásabb művelet, mivel itt már a festékek színmélységével variálunk. A mozdulat itt se egyszerű, körkörös mozdulatokat kell végeznünk.

Itt variálni kell a tónusoknál, célszerű ha 3-4 színtónust használunk.

Az első kupakban fekete festék van, a többiben desztillált víz. A második színt úgy kaptuk, hogy tűnket először az 1-es majd a 2-es kupakba mártottuk.
A harmadik szín eléréséhez tűnket először az 1-es, 2-es majd a 3-asba mártottuk. A negyedik színt pedig az 1-es, majd a 2-es,3-as,4-es kupakba mártottuk.
Gépünk satírozás során nem üt annyit, mint általában, ennek eléréséhez az első érintkező kifelé csavarásának kell eleget tenni, vagy a tápegység áramellátásán
is variálhatunk, pl. a V mennyiségből levehetünk. Fontos még hogy ilyenkor általában a gépre 3 gumit is szókat tenni a leszorítás érdekében.

Színezés:

Színezés során ha a körvonalakat elkészítettük, akkor ezen belül ki kell töltenünk festékkel az ábrát, kellőképen odafigyelve.
Tulajdonképpen az így felszerelt gép hasonlít egy ecsetre. Természetesen mint mindegyik csőr illetve tű számos méretben kapható.
A gépbeállítás szinte ugyanaz mint kontúrozás során.

körvonal beszínezett minta

A tetoválás folyamatának ez már a legkönnyebb pontja, és utolsó fázisa. A kész tetoválást a maradék

tintától eltávolítjuk, fertőtlenítő folyadékkal lemossuk, majd a vendégnek megmutatjuk. A tetoválást bekötjük vagy celofánnal lefedjük.

Festékekről

A festékek legtöbbje valamilyen fémből származik, ami előrevetíti a potenciális mellékhatások formáit. Mások nem tartalmaznak fémet, mégis okozhatnak allergiás reakciót.

Vörös festék: okozza a legtöbb bőrproblémát a tetováló festékek közül. Alapfém a higany, pontosan annak higany- szulfid vegyülete, mely cinnabar néven is ismert.

A bőrelváltozás általában akut vagy krónikus ekcémás. Igen gyakran több évvel a tetoválás felhelyezését követően alakul ki, mely hátterében sokszor keresztallergia feltételezhető olyan anyagokkal, mint a thiomersal (gyakran használt tartósítószer pl. oltásoknál), mercurokróm.

Az ismert thiomersal-allergiásoknál a higanyt tartalmazó vörös festék helyett használható a kármin, szantál-fa, brazil-fa tartalmú festékanyag.

A kadmium-vörös nem ajánlott választás, ugyanis ez szintén allergízáló fémet tartalmaz, és gyakran fordul elő kadmium-szulfid formában súlyos fényérzékenységet (fénynek kitett helyen a bőr megduzzad, bevörösödik, leég) okozó festékekben is.

Fekete festék: leggyakrabban szénszármazék. A szén igen ritkán okoz irritációt. Egyéb anyagok, melyből fekete festék állítható elő: fekete tinta, börzsönyfa. Ezek egyike sem fémszármazék, noha a fekete tinta apró faszénrészecskéket tartalmazhat, ami okozhat gyulladást.

Sárga festék: általában kadmium származék, és igen gyakran ez okozza a tetoválás kiváltotta bőrreakciót. A kadmium nem csak helyi és egész testre kiterjedő ekcémás reakciót válthat ki, de kadmium-szulfid formában eredményezhet súlyos fényérzékenységet is a fénynek kitett helyen.

Kék festék: a kobalt különböző vegyületeiből származik. Okozhat helyi allergiás reakciót, de leírtak már kobalt okozta uveitist (súlyos szemgyulladást) is. A világos-kék festékek szintén kobaltot tartalmaznak.

Zöld festékek: krómot tartalmaznak, és igen gyakran okoznak mind helyi, mind egész testre kiterjedő ekcémás elváltozásokat. Előfordulhat, hogy a gyulladás évekkel a tetoválás behelyezését követően alakul ki, és a tetoválás eltávolítását teszi szükségessé. Leggyakoribb krómvegyület a króm-oxid, de készül zöld festék króm-sesquioxid és rézvegyületekből is.

Bíbor festék: mangánból készül, és helyi allergiás elváltozást eredményezhet.

Lila festék: szintén mangán származék, és allergiás gyulladást okozhat.

Barna festék: vagy vas-oxidot vagy kadmium sót tartalmaz. Az utóbbi súlyos fényérzékenységet eredményezhet.

Fehér festék: vagy titán vagy cink-oxid származék. Ezek szintén tartalmazhatnak veszélyes fémeket.

Ez a cikk azért készült, mert elég gyakori probléma a kezdő tetoválóknál a helyes telítés (satírozás), illetve az árnyékolás (tónusozás)
Néhány egyszerű példával szemléltetve remélhetőleg jobban megértitek a lényegét.
Az egész dolog a rajzolás alapjaira épít, így egyszerűbb bemutatnom ezen technika által.

Szeretném, ha többen is kiegészítenék a cikket, kinek mi a tapasztalata, illetve ha másképp alkalmazza tetoválás során, akkor ne habozzon, hanem írjon :)

1. TELÍTÉS, KITÖLTÉS, SATÍROZÁS

A legáltalánosabb dolog, ha valamit egyszínűvé (homogénné) szeretnénk színezni, hogy a megfelelő tűmérettel elkezdjük az egyik pontból a másikba (itt szálirányosan) kitölteni. Leginkább a jobb alsó pontból a bal felsőbe, mert nem kenjük el a vezetővonalakat, illetve ha törlésre kerül sor nem arra húzzuk, ami még "tiszta".

a,
Természetesen ez még nem lesz telített, ezért megismételjük a folyamatot az ellenkező irányból is.

b,
Itt már lehet hogy nem szükséges a harmadik fázis, amit lehet azzal a sokat említett ovál technikával, illetve még egy irányból történő satírral is alkalmazni.

c,
Két alkalmazás szinte elengedhetetlen. Lehet az
a-b
a-c
c-a, ill. b
bármelyik variációját alkalmazni.

Igyekezzünk, finoman, lassan dolgozni, ne roncsoljuk a bőrt, és ügyeljünk arra, hogy minden részt töltsünk ki!

2. ÁRNYÉKOLÁS, TÓNUSOZÁS

Az egyik variáció, hogy hígabb, vizesebb festékkel kezdünk.
Nem aranyszabály! Más kezdheti fordítva is. Kinek hogy a kényelmesebb!

Az árnyékolni kívánt felület sötétebb pontjából kezdjük a folyamatot az ellentétes irányba halványítva. A sötétebb résznél kicsit bentebb toljuk a tűt, és mire kiérünk a halvány részhez, már éppen csak súrolja a bőr felszínét.
Ezt többször megismételve kapjuk meg azt a tónust, amit szeretnénk.

Ha a minta úgy kívánja, akkor itt végeztünk. Viszont, ha sötétebb, kontrasztosabb a tetoválás, akkor nem vizezett, azaz sima festékkel beledolgozhatunk abba a részbe, amit sötétebbre szeretnénk.

Ez csak egyféle technika. Én így alkalmazom. :)
Ezért várom a többiektől is a tapasztalatokat!